Harmadikként azt tanácsolják, hogy
Kína vállaljon vezető szerepet az ukrán újjáépítés támogatásában.
Oroszország egyre inkább válogatás nélkül rombol, és Ukrajna városi infrastruktúrájának jelentős részét elpusztította. Az ENSZ Fejlesztési Programja jelenleg 100 milliárd dollárra becsüli a háborúval kapcsolatos infrastrukturális veszteségeket, és ez a szám kétségtelenül növekedni fog az elkövetkező napokban és hetekben. Az újjáépítés sürgős, de nagyon megterhelő feladat lesz egy olyan ország számára, amely 2020-ban az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerő-paritáson számolva) csak a 120. helyen állt a világon.
Szerintük, Kínának a modern infrastruktúrára való összpontosítását arra kellene felhasználnia, hogy az ukrajnai konfliktus utáni újjáépítés jelentős része célzottan történjen. Többek között, de nem kizárólag, kapcsolódhat az Övezet és Út kezdeményezéshez (amelynek Ukrajna 2017 óta tagja) és a Kína által vezetett Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank infrastrukturális tevékenységeihez. Ahogyan a második világháborút követően az USA vezető szerepet vállalt az európai újjáépítés Marshall-tervének támogatásában, Kína ma ugyanezt megteheti Ukrajnában.
Megállapítják, hogy Kína egyedül nem tudja megoldani az orosz-ukrán háborút kiváltó alapvető nézeteltérést, de struktúrát és elkötelezettséget biztosíthat a konfliktusmegoldás folyamatához. A Hszi és Putyin közötti új partnerségi megállapodás révén, Kína sokkal nagyobb befolyással rendelkezik az Orosz Föderációra, mint amit a nyugati szankciók eddig el tudtak érni. A békés egymás mellett élés öt alapelve pedig lehetővé teszi számára, hogy eszméit egy súlyos válság idején is érvényre juttassa.
A professzorok véleményüket azzal támasztják alá, hogy az elmúlt 40 évben egyetlen ország sem profitált jobban a globalizációból, mint Kína. Ezek az előnyök mindkét irányba hatottak. Miközben Putyin szörnyű háborúja elhúzódik, ami a világot egyre közelebb viszi a szakadékhoz, Kínának egyedülálló és sürgető lehetősége van arra, hogy bizonyítsa globális vezető szerepét. Hszi dédelgetett kínai álma és mindannyiunk álma forog kockán. Olyan vezetőkre van szükségünk, akik kiállnak a globalizáció, a világbéke és az emberiség mellett – zárják soraikat.
A szerzők:
Stephen S. Roach, a Yale Egyetem oktatója és a Morgan Stanley Asia volt elnöke.
Paul De Grauwe, a London School of Economics Európai Intézetének az európai politikai gazdaságtan tanszékvezetője. (Paul De Grauwe is Chair of European Political Economy for the European Institute at the London School of Economics.)
Szergej Gurjev, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank korábbi vezető közgazdásza és a moszkvai Új Gazdasági Iskola korábbi rektora, a Sciences Po közgazdászprofesszora.
Odd Arne Westad a Yale Egyetem történelemprofesszora.
(Fotó: Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára tapsol a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2022. március 5-én.MTI/AP/Sam McNeil)